Ködszirt

Téma: Re: Ködszirt Csüt. Okt. 20, 2011 12:28 pm

*Épp kimondja az ellenség szót, amikor az általa jól ismert lépések hangja csapja meg a fülét. Vicces módon mégsem jut el egyből a tudatáig, hogy ki is az illető, aki közeledik, azaz eljut, de valami más még nem engedi a felszínre törni. Lehet a mondat, amit nem fejezett be. És mire befejezi, Shawn már be is lép a terembe. Gyors ütemben néz végig rajta, majd tekintete a szemein állapodik meg. a fiú pedig láthat egy nagyon ismerős csillogást benne. Őszinte öröm, hogy itt van, és újra látja, valamint egy bátortalanabb mozdulat, hogy felé induljon. Majd Daran köszön egyet, és az egész el is foszlik, arcára megszokott mosolya kerül.* - Üdv Shawn. Bikaviadalon voltál azzal a köpennyel? *Kérdezi egy játékos árnyalattal a hangjában, majd arcára ismét egy kedves, rejtett, de a fiú által könnyen észlelhető mosoly kerül. Daran szavaira persze rá figyelmez.* - Liz? Hm, talán nem is ismerek ilyet. Azaz egy Lizzel sem beszélgettem túl sokat. Minden esetre jobb vigyázni, sokaknak a fejükbe száll a hatalom. Minden esetre ha valami gond van, csak mondd. Elvégre főprefektus vagyok, kötelességem segíteni.

Téma: Re: Ködszirt Csüt. Okt. 20, 2011 12:08 pm

*Daran felemeli fejét a hangokra. A fiút aki belép a szobába elég helyesnek találja. Amikor a srác meghajol elmosolyodik, és feláll.*- Szervusz! Daran vagyok. * köszön és lenyom egy pukedlit. Hangosan felnevet, majd oda fordul Laurához.*- egyébként valami Liznek hívják, és elég érdekes figura. Múltkor megtámadott a temetőbe, én pedig elkaptam a torkát aztán... csak összevesztünk.* csivitelt.*

Téma: Re: Ködszirt Csüt. Okt. 20, 2011 11:56 am

* A lépcső felől lépések hangja szűrődik a két beszélgető lány felé és egyikőjük akár fel is ismerheti rögtön, hisz életében már párszor hallotta ezt a nyugodt, de mégis egész fürge ütemet. Ahogy a lépcsőn felér immár látni is lehet, hogy ki az. A sötétszőke eramiros haja csapzott és, valószínűleg izzadtságtól, össze van tapadva. Fehér ingének felső három gombja ki van gombolva és bal oldalt körülbelül a szívénél egy hosszú láthatólag vágás okozta szakadás van. Fekete vászon nadrágja enyhén saras, de szakadásoktól mentes, és az övénél logó barna szütyő is teljesen épp, amelyen azt behálózó tüskés indák motívuma szerepel. Bal kezére egy bíbor palást van terítve amelynek kapucnijánál ha valaki észreveszi lehet látni, hogy aranyszínű szegély fut. Jobb kezében, pedig gyengéden tartja pálcáját, amivel rögtön érkezésénél a szaktársai felé is int. * - Üdvözlet. Gondoltam ha már erre járok beköszönök. * Hangja gyengéd és vidám és arcán is mosoly ül, ami nem csoda hiszen hallotta Laura utolsó mondatait... * - Shawnnak hívnak, szerintem még nem találkoztunk. * Mutatkozik be rögtön Darannak és közben kezét átveti mellkasa előtt és látványosan meghajol. Mikor felegyenesedik mosolyogva várja a válaszokat. *

Téma: Re: Ködszirt Csüt. Okt. 20, 2011 11:37 am

- A válasz helyes. Elvégre minden tantárgy hasznos. Csak épp nincsen mindegyikhez érzéke a diáknak. Nekem a Jósmágiával van bajon. Na meg a Természetmágiával. De ki csodálkozik ezen? Nekromanta vagyok, és hiába uralom a természet erőit, az ettől még kitagad. És persze ott az Illúziómágia, de azt egyszerűen csak nem is használom. Nem kenyerem másnak mutatni magam. *Mondja békésen, és azért ebben van valami egészen különös csengés egy angyaltól, aki rejti szárnyait, és egy vámpírtól, aki megveti saját étrendjét.* - Ellenség? Kicsoda? Mondjuk ellenséget szerezni itt a Nezabarban nem nehéz. Talán nekem is akad pár, de olyan, aki valóban ellenszenvből rám vadászna, nem igen. Meg én sem tartok senkit veszélyforrásnak ebből a szempontból. Furcsa módon engem viszont túl sokan tartanak ellenséges életformának, így sokan kerülnek is. De ez van. Amit az ember nem ismer, attól fél. *Von vállat a lány, és kicsit oldalra billenti a fejét. Daran meg majd válaszol, hogy kiféle, miféle az az ellensége.*

Téma: Re: Ködszirt Csüt. Okt. 20, 2011 11:10 am

*Daran megmosolyogta a lány frappáns válaszát.*- hát igazából nem tudok dönteni. Nekem mindegyik óra nagyon tetszik. Szerencsére sikerült beilleszkednem, bár akad egy két ellenségem is. *- mondja vigyorogva s reméli ezzel egy új témát indíthat a beszélgetéshez.*

Téma: Re: Ködszirt Csüt. Okt. 20, 2011 11:03 am

*Bár a lány nem a teleportrendszeren keresztül érkezett, hanem a ködszirt erkélyén álldogált, így Daran nem hallhatott pukkanást, azért Laura mindenképp befutott. Minden esetre ha hallaná a szaktársa gondolatait, miszerint ő egy nemvámpír vámpír, jót mosolyogva rajta, mert pontosan hasonló jelzőket szokott használni magára. Aztán meg jó sokáig sorolhatná, hogy miért is nem vámpír ő. Pl meleg a teste, látszik a lehelete, vesz levegőt, dobog a szíve, kering a vére, pislog. Elvégre ezeket a dolgokat egy vámpír nem igen csinálja. A legnagyobb érv pedig úgyis az lenne, hogy kinn áll a napon, és nem történik vele semmi, valamit képes szeretni, érezni, sírni. satöbbi, satöbbi.* - Remek, végül is én is jól vagyok. A napokban túléltem egy jósmágia órát, és két vérfarkas támadást, egy spontán gyulladást mellettem 10 centire, valamint egy őrült kobold támadását. Megjegyzem ezek közül az első volt a legnehezebb feladat... *Kezdi el a lány, majd válaszol a további kérdésekre is.* - Amúgy az erkélyen voltam, hallottam, hogy megérkezel a teleporttal. Szép onnan a kilátás. *Mosolyodik el egy kicsit, majd tovább cseveg.* - Mi lett a kedvenc tantárgyad végül az idei anyagok közül?

Téma: Re: Ködszirt Csüt. Okt. 20, 2011 10:40 am

*Daran fülét halk puffanás üti meg. Elég távolról jön de a lánynak elég jó hallása van, de hogy miért is hall ilyen távolra még ő maga sem tudja. Felnéz és meglát besétálni egy ismerőst. Azt a lányt akivel először olyan jól elvolt, akire ő azt hitte hogy talán vámpír. Bár a lány egyértelműen olyan mint egy vámpír, ezt Daran egyből észreveszi ugyanis nem egy vámpírral találkozott már élete során. De a másik lány váltig állította hogy ő nem vámpír. *~ Áhh hát társaságom akadt. Ez az a nemvámpír vámpír lány.* Daran gondolatmenetének itt vége szakad, és megvonja a vállát. *- Szia!* köszön azon a furcsa kissé mély depressziós hangján. Nem direkt csinálja hogy ilyen hangja. Nekmi már születése óta ilyen. *- Jól vagyok, és te? Mi járatban vagy errefelé?* kérdezi és félmosolyra húzza a száját.*

Téma: Re: Ködszirt Csüt. Okt. 20, 2011 10:27 am

*Vámpírfülét halk pukkanás üti meg, mire fejét a hang irányába fordítja. Megállapítja, hogy bentről jött. Ő maga kinn álldogál az erkélyen, ahonnan belátni az egész birtokot, méghozzá a jó arasz vastagságú, kőből készült korláton. Rajta egy fekete farmer van, amihez egy vajszínű felsőt vett fel, rá pedig egy fekete hosszú ujjú dzsekit. Nyakában egy szintén vajszínű sál van, mintha érezné a hideget, valamint ezüst színű láncon két dögcédula fityeg, hangtalanul ütődve egymáshoz (éljen a mágia). Lábán egy fekete cipő, valószínűleg csizma, de a fene sem tudja, mert a nadrág takarja, és derekán egy bőr öv, amin egy ezüstös kis szütyő lóg, valamint kitűzői sorakoznak. Egy a szakjának, egy a rangjának, egy a klánjának, és abban betöltött rangjának, egy pedig a már ismert fekete alapon féloldalasan mosolygó száj vámpírfogakkal és egy csepp vérrel. Hófehér haja egy csattal van felfogva, így háta közepéig ér, és a csattban egy fehér csontból készült hajtű van. Arca kicsit sápatag, aranysárga szeme vékony fekete tusvonallal ki van húzva, tekintete elé lóg az a pár szökevény rövidebb tincs. Úgy dönt megnézi, hogy ki kószál még errefelé, hiszen nem láthatták egymást, így egy laza mozdulattal ugrik az erkély kőpadlójára, majd ugyanezzel a lendülettel lép is tovább, hogy bemenjen, majd a társalgó részleg felé fordulva, ami amúgy egy zeneszoba is egyben, belép az ajtón.* - Hello. *Köszön a lánynak, és hangjában semmi közöny nincsen, csevegős hangulatában van láthatólag és hallhatólag is.* - Hogy s mint? *Kérdezi egy kis mosollyal, meg aztán amúgyis találkoztak ők már a társalgóban. Laura szépen szaktársa felé lépked, majd leül vele szemben, mert úgy jobb beszélgetni. Várja a válaszokat, ajkán apró mosoly látszik, szeme kíváncsian csillog.*

Téma: Re: Ködszirt Csüt. Okt. 20, 2011 10:09 am

*Daran egy tompa puffanás keretein belül érkezik meg a teleportszobába. Megérkezése egy kis port kavar a szobában így hát gyorsan leporolja magát, mert mégis hogy néz ki már az hogy egy fekete nadrágon csak úgy csillog a szürke por. Így van Daran egy fekete csőfarmer nadrágot visel, kopott, szürke, régies pulcsival,

, és hozzá nem illő barna magassarkúval. Egyre jobban tetszik neki ez a stílus. Bár még mindig nehézkesen lépdel a magassarkúban, egyre ügyesebb. Oldalán ott lóg az a megszokott fakó narancssárga táskája amit mindig magánál hord. Ügyetlenkedve besétál egy olyan szobába ami leginkább egy társalgóhoz hasonlít. Szépen leül egy bőr fotelba, elhelyezkedik, előkapja a pálcáját, és azzal szórakoztatja magát hogy varázslattal táncoltatja a szőnyeg csücskét.*

Vendég

*Nos, ami azt illeti Samara nem rideg, Ő csak egyszerűen undok meg nagyképű, de ez is csak felszínes dolog nála. Sam rohadt jól tud színészkedni csak ezt ugye nem nagyon veszik rajta, kivéve akinek a vezetékneve Redrick. Mindenesetre a lány megkapja, hogy a srác örül az ismertségnek. Hááát...* -Áh. Örülök, hogy örülsz. *Mondja a lány, miközben továbbra is a pókkal szórakozik, mindenesetre feláll, majd nemes egyszerűséggel lepattan a korlátról. Persze nem kifelé, na az szép lenne... Csak így random leugrana. Aztán a fiú válaszol a kérdésére, miközben elnyom egy ásítást... Hogy ezt mennyire illik? hát semennyire, de Sam az Sam... Aztán Seth következő szavaira a magasba szaladnak a szemöldökei, majd úgy pislant a másikra.* - Még is mi vagy gondolat olvasó? Oh, csak nem egy különleges egyed tisztel meg a társaságával? Mindjárt én kérek elnézést. *Jegyzi meg a lány, miközben erőteljes gesztikulálásba kezd. Nem, nagyon nem szereti ha az emberek bele akarnak látni.* -Ha érdekel nincsen semmi bajom, vagy ha van is ahhoz neked semmi de semmi közöd stimmt? *Kérdezi a lány félrebiccentett fejjel.*

//Hát ez asszem fagy...//

Téma: Re: Ködszirt Pént. Szept. 09, 2011 5:48 pm

* Seth végigméri a lányt. Rideg, undok és nagyképű. Tetszik neki az ilyen. Nem akar színészkedni, sem bájologni, ha zavarja a társaság meg is mondja. Seth is ilyen. Utál ismerkedni, kérdezősködni, ha találkozik valakivel, csak beszélgessenek, és ne érdekelje az élete *
Örülök hogy megismertelek Samara *mondja, és ezt őszintén mondja *
Hogy mit keresek itt? Unom a sok ismerkedést, meg jópofizást, szeretnék csak úgy beszélgetni valakivel anélkül, hogy el kéne meséljem a múltamat, vagy bármi mást...
* mondja őszintén e szavakat, mert így is gondolja... Figyeli ahogy a lány játszik a pókkal, nem zavarja, őt semmi ilyen nem zavarja *
De látom, hogy valami, vagy valaki felidegesített téged...
* mondja ki a véleményét, majd elhallgat *

Vendég

~Fel nem tudom fogni, hogy Brittany hogy képes a bátyámmal járni.... Ráadásul, ha betelepül a családba, akkor... Nem Ő rendes, legalábbis annak tűnik. Egészen jól el vagyok vele, csak nem fog kitúrni... De az Istenért is... Ezerszer jobban néz ki nálam.~*Morogja magában, miközben elbámul a távolba, jobban mondva a Ködbe bámul bele, amikor is lépteket hall meg maga mögött. Zafírkék szemeit, rögtön az érkező irányába fordítja... Nem most nem nagyon nem akar beszélgetni, ismerkedni, jópofizni... De hát úgy látszik muszáj lesz. Muszáj...? De hisz Samara Redricknek semmi sem muszáj, vagy legalábbis ő ezt hiszi. Hinni és tudni pedig nem ugyanaz, na de ebbe most ne menjünk bővebben bele... A lényeg az, hogy a lányka szemöldöke a magasba siklik, amikor a másik bemutatkozik neki. Egyébként egész szép lányról van szó, helyes pofi, formás kifejezetten izmos test. Persze nem úgy izmos, mint mondjuk egy fiúnak.* -Sam... Samara Redrick. *Mutatkozik be a hölgyemény és van benne valami, ahogy a nevét mondja. Na igen... Azért mégis csak Nellond egyik alapító családjából származik, ami több szár éves múltra tekint vissza... Sam egyébként jól bírja, hogy a másik a szemébe néz, meg sem hatja. Most mit csináljon vele?* - Mi járatban itt? *Kérdezi a lány csak hogy kérdezzen valamit. Mindenesetre a kezében lévő kis pókkal kezd el játszadozni, csücsörítget neki... öhm igen... El van a lány, főleg az ő legkedvesebb kis pókjával.*

Téma: Re: Ködszirt Pént. Szept. 09, 2011 5:10 pm

mai hangulatát. Nincs jó kedve, Seth sétál erre, s fekete ruhája tükrözi, és megint úrrá lett rajta felsőbbrendűség, és a nagyképűség. Meg persze a ridegségről se feledkezzünk meg. Most eléggé elutasító volt az előbbi pár diákkal is, azzal pedig pláne, aki majdnem fellökte, ráadásul ember létére bocsánatot sem kért. Persze most ilyen a kedve a tünde fiúnak, és ilyenkor mindenki örüljön, aki nem kerül az útjába. Sólyma a vállán ül, persze egyszer egyszer tesz egy körutat, hogy van e esetleg valaki a közelben, és most is egy ilyen hírrel tér vissza hozzá *
~ Nagyon örülök, legalább szimpatikus? ~ * kérdi a madarát, aki csak ennyit felel *
~ Pont a mai hangulatodnak megfelelően igen... ~ * felel Artemisz, majd nyugton marad társa vállán, most jóllakott, nem akar semerre repülni, Seth pedig odasétál a lányhoz, aki épp háttal van neki, majd megáll, és megszólal *
Szép estét, Seth vagyok,benned kit tisztelhetek? * köszön és kérdez, majd megáll, s mélyen a lány szemébe néz *

Vendég

~Cöhh még hogy hisztizek... Ezek nem tudják, mi az a hiszti... De hát nem gond, nekem már csak ezt dobta a gép! Bezzeg, amikor én leszek a családfő. Na, akkor meg majd térdelve fognak könyörögni Nekem. Meg aztán, haza se megyek... Ajándékot se kap egyik se!~*Durrog magában egy hosszú hajú leányzó, nos ami azt illeti kicsit jogtalanul. A hiszti fogalmával sajnos Samara Redrick nem teljesen van tisztában, de semmi gond. Hiszen könnyebb a rokonokra fogni... Meg aztán, nem is Samara lenne, ha nem mást hibáztatna. A hölgyemény egója valahol a felhőkarcolók magasságában van, de ezzel sincs semmi baj. Úgy érzi, hogy mivel ő az egyetlen lány a mostani generációban bármit megtehet... Hát igen csak hiszi... Mindenesetre az acélbetétes bakanccsal, ami a lábán van belerúg az egyik kőbe, ami jó messze repül. A lány vág egy grimaszt, majd megigazítja magán a térdig érő pántos ruhát... Nos, igen a kettő együtt kicsit érdekes, de Samarának kifejezetten jól áll, na meg ott van Lavigne kisasszony is a sztárvilágban, aki szintén így öltözködik. A lány combjára egy tör van erősítve, ami egyébként kívülről nem látszik. A lány meztelen vállán egy fekete pókocska ücsörög, user egyébként még csodálkozik, hogy él az a pók. Jó persze a lány vigyáz rá, de akkor is... Mindenesetre unottan sétálgat a Ködszirten, hatalmasat szippant a friss levegőből, majd végül kiül a korlátra és a kezébe veszi a pókot. Úgy látszik kezd lenyugodni, vagy mégse...?*

Téma: Re: Ködszirt Csüt. Júl. 28, 2011 9:54 pm

*Az első szavaira szinte nem is reagál, csak összerándul a szíve egy kicsit. Vár valakire, aki sosem fog eljönni. Akit sosem fog megkapni. Valakire, akiről csak álmodni lehet, mert olyan közeli, és közben olyan elérhetetlen. Mintha csak egy árnyék lenne. Ott van melletted, de sosem érintheted meg, mert alakja, teste nincsen, nem érez, és hideg. Egy Árny... Az találkozás okára adott egyszerű válaszra kicsit elmosolyodik, szemét egy pillanatra lehunyja, majd amikor kinyitja azokat, aranysárga szemei egy kicsit jobban csillognak, mintha csak tükröződnének bennük a nem létező csillagok fénye. Nem annyira érdekli, hogy nem ez a teljes igazság, ha ezt a választ kapta, annak biztosan oka volt, és ha oka van, azt a lány tiszteletben tartja. Amúgy sem az a fajta, aki az ilyen dolgokat egynél többször firtatja. Sőt, nem is az, aki firtatni szokta, hacsak nem fut át a fején, hogy a véletlen találkozás annyira nem véletlen. Amikor a tanárnő háttal dől a korlátnak, hogy vele szemben helyezkedjen el, a lány kicsit kihúzza magát, hogy még inkább rálássanak a másik arcára. A szavak hallatán enyhe mosoly kúszik az arcára, majd olyat mondd, amit nem szokás ilyenkor.* - Nincsen igaza. *Itt hagy egy pillanatnyi hatásszünetet, majd folytatja.* - Biztos vagyok magamban. Sokat tudok, és sokat megéltem. Hiszem, hogy enyém a Sötétség, de azt is, hogy a Fény is. És hogy egyik sem bánthat igazán. Az egyetlen, ami valóban kárt okozhat, ami valóban vért fakaszthat, az az Élet. *Itt újabb szünetet tart, majd vesz egy kis levegőt is ismét a semmi felé fordul, majd annak beszél. A messzi tájnak, a fáknak, a csillagoknak, és valakinek, akiről hiszi, hogy a fák közt áll valahol a birtok területén.* - De van egy olyan érzésem, hogy ezzel a gondolatmenettel még inkább hasonlítok magához... *Pillant oldalra, majd elejt egy félmosolyt. Van rá sansz, hogy a válasz lenyűgözi a tanárnőt. És arra is, hogy nem.*

// Fagy //

Téma: Re: Ködszirt Csüt. Júl. 28, 2011 9:31 pm

*Nos igen, akármennyire is bagoly az a bagoly, látszik rajta, hogy több egy egyszerű állatnál, de ezt hamar be is bizonyítja, hiszen Laurának - aki nem szőke, hanem fehér hajú - nem kell sokat várnia ahhoz, hogy Camryn megmutatkozzon. A nő összehúzza magán a ruhát, mert bár mágiának köszönhetően nem fázik, azért mégiscsak megborzong, ahogyan a sötét éjszaka körülöleli. Laura válaszára egy kicsit habozik, majd röviden felel is. Nagyon röviden.* - Ugyan-ugyan... *Nem kérdez vissza. Őt ugyan nem érdeklik a lány jó, vagy éppen rossz emlékei... Nem az a típus, aki más magánéletében vájkálna, pláne, hogy egy tanítványáról van szó. És amúgy is sokkal többet tud az emberekről, mint ők azt gondolnák...* - Könnyed nyáresti séta. *Válaszol végül félvállról, és hangjából visszatetszik, hogy nem a teljes igazságot mondja, de Laura ezt is csak azért ismerheti fel, mert Camryn úgy akarja. Vagy ha nem is teljesen úgy, akkor mondjuk, hogy nem az ellenkezőjét. Megfordul, és háttal támaszkodik neki a korlátnak.* - Annyira biztos vagy magadban... Azt hiszed, hogy mindent tudsz. Azt hiszed, hogy mindent megéltél. Azt hiszed, Tiéd a sötétség, és a fény nem árthat Neked. Azt hiszed, nem árthat semmi. *Hunyja le a szemeit.* - Magamra emlékeztetsz. *Mondja komolyan, és a lány felé fordítja az arcát egy pillanatra, majd vissza Dodgerre. Nem a szokásos felnőtt-prédikáció, amit most Laurának mondott... nem. Teljesen őszintén cseng a hangja. Nem az a műanyag, direkt szöveg, amiről mindenki tudja, hogy úgy sem úgy van. Nem-nem... A nő csak a tapasztalataiból beszél.*

_________________

Camryn Lilleyman - az a nő, akiről bármit gondolhatsz, szinte mindig bizonyos, hogy tévedsz. Ha akarja, kedves, jámbor kiscica; ha akarja, vérengző vad oroszlán - nem véletlen, hogy az illúziókkal él egy fedél alatt. Ha tanácsot vársz tőle, hiába, de ha csak egy meleg mosolyra vágysz, megkeresheted. Ha megütöd az egyik arcát, odatartja a másikat is. Ha tiszteled, tisztelni fog. Ha pofázol, nem leszel senki a szemében. Azonban azt soha ne várd, hogy a kiskedvence leszel... Csak okosan. Furakodj a közelébe, és rájössz, nem érdekli semmi. Annyit azonban elárulhatok, ha kétségbeesetten, megtörten a nevét sikítod, nem kell majd sokáig várnod...

Emily Kyra Beawer multija

Téma: Re: Ködszirt Csüt. Júl. 28, 2011 9:07 pm

*Ahogy a jaguár megjelenik, Laura csak elmosolyodik egy kicsit, és az állatra néz. Háromszor jobb a hallása, mint az embereknek, szóval tutira észreveszi az állatot. A kuvik leszállását sem fogadja meglepetéssel, figyeli a két sárga szempárt, és azt, hogy neki is hasonló van. Amúgy a lány nem épp szőke, hanem fehér haja van, azóta, hogy széttépték a lelkét, bár most nem tudom, hogy ki volt, lehet, hogy ugyanúgy Nordmed, hiszen ő azért létezhet. Minden esetre amikor a madár felemelkedik, a lány nem igen figyel rá, valahogy tudja, érzi, hogy nem egy egyszerű állatról van szó, túl sok volt az értelem a tekintetében. Már csak akkor pillant hátra a válla felett, amikor a nő a ruháit igazítja, majd vissza is fordul a sötétség felé. Megvárja, míg Camryn mellé suhan, és a szavaira kicsit elmosolyodik. Csak azután mond bármit is, hogy a nő elhallgatott. Furcsa módon az utolsó mondatot egy cseppet sem tartja furának. Tetszik neki, még ha ez nem is olvasható le arcáról feltétlen. Hangja csendes, búg, nem kedves, és nem hideg.* - Szép estét Lilleyman tanárnő. Nem hiszem, hogy a sötétséget meglepetésként érné, hogy ma is itt vagyok. Ahogy az sem, hogy egyedül... Ez az erkély már hallott és látott pillanatokat az életemből. Szép pillanatokat... *Az utolsó mondatra egy cseppet elmosolyodik, ahogy eszébe jut néhány jelenet, ahogy Jack elhívta a bálba, és amikor lebeszélte róla, hogy leugorjon. Majd a gondolatai sötétbe fordulnak, és pár pillanatnyi késéssel hozzáteszi.* - És sötét pillanatokat is... *Újabb emlékek, majd minden elveszik. Inkább eltemeti. Enyhe sóhaj hagyja el a száját, majd a tanárnő felé fordul.* - Én várom a következő szép percet. Én ön? *Kérdez rá végül, hogy a tanárnő miért jött ide. Valahogy sejti, hogy nem egy éjszakai őrjárat miatt tévedt pont oda, ahol az iskola egyetlen vámpírlánya tartózkodik, és várja azt a bizonyos valakit, aki sosem jön el.*

Téma: Re: Ködszirt Csüt. Júl. 28, 2011 8:49 pm

*A sötét felhők hiába takarják el a csillagokat és a Holdat - bár Holdfivér amúgy sem adna vakító fényt, hiszen legutolsó, vékony íve nem világítaná be szikrázóan a szirtet - , ám mégis villan valami - két szempár. Két sárga, sápatag szempár, és a kuvik szépen leereszkedik a korlátra, néhány méternyire Laurától, a jaguár pedig hátrébb, a lánytól jó messzire fekszik le a földre, és nyugodtan mancsaira ejti a fejét. A bagoly néhány percig mozdulatlanul nézi a szőke Eramirost, majd pár szárnycsapással elemelkedik a korláttól, és lassan megnyúlik a teste, a tollai eltűnnek, szárnyaiból pedig karok válnak ki. Camryn Lilleyman, ez az apró termetű tanárnő hangtalanul megigazítja kirívó ruháját, majd szembefordul a mélységgel, és a korlátnak támaszkodik.* - Késő van, Laura. Ilyenkor már nem kellene egyedül kint lenned. A sötétség nem készült fel még Rád... *Utolsó mondata egy kicsit furcsán hangozhat, de látszik az arcán, hogy ha a lány magyarázatot várna, akkor hiába. Ha rákérdez, sem fog válaszolni. Dodger egy pillanatra felemeli a fejét, és mélyen gazdája szemeibe néz, de hamar visszahelyezkedik az eredeti pozícióba, Camryn pedig fekete tekintetét a mély, tapintható semmibe fúrja.*

_________________

Camryn Lilleyman - az a nő, akiről bármit gondolhatsz, szinte mindig bizonyos, hogy tévedsz. Ha akarja, kedves, jámbor kiscica; ha akarja, vérengző vad oroszlán - nem véletlen, hogy az illúziókkal él egy fedél alatt. Ha tanácsot vársz tőle, hiába, de ha csak egy meleg mosolyra vágysz, megkeresheted. Ha megütöd az egyik arcát, odatartja a másikat is. Ha tiszteled, tisztelni fog. Ha pofázol, nem leszel senki a szemében. Azonban azt soha ne várd, hogy a kiskedvence leszel... Csak okosan. Furakodj a közelébe, és rájössz, nem érdekli semmi. Annyit azonban elárulhatok, ha kétségbeesetten, megtörten a nevét sikítod, nem kell majd sokáig várnod...

Emily Kyra Beawer multija

Téma: Re: Ködszirt Csüt. Júl. 28, 2011 8:35 pm

*Egy sápatag, hófehér hajú vámpírlány lép ki az esős erkélyre. Nem mondhatnánk, hogy kevésbé szép, mint egy véla, hiszen amúgy sem volt csúnya lány, de most meg is növekedett a karizmája, szóval mondhatni igen csinos. Bőre tökéletes, természetes mivoltában van hagyva, csak szeme van kihúzva egy kicsit, fekete szemceruzával, ami kiemeli szemének szép vágását. Öltözete igen egyszerű, nem túl kihívó, de Laurának kifejezetten jól áll. Hosszú, fekete farmernadrágjához egy vajszínű felsőt vett fel, amire egy szintén fekete dzsekit. Övén egy kis oldaltáska van, benne minden jóval, nyakában egy pár dögcédula valami írassál, de lehetetlen véletlen kivenni. Cipője teljesen fekete, rúnázott, léptei némák. Tincsei minden akadály nélkül lebbennek utána, és aranysárga szemei előbb az éjfekete messzeségbe merednek, majd ahogy bőrén és haján érzi a vízcseppeket, lassan lecsukódnak. Kecses mozdulattal dől neki a kőkorlátnak, arcát felfelé fordítja, mintha csak a csillagokat nézné. Persze ez lehetetlen, hiszen az ég felhős, onnan esik az eső. Ám látszik, hogy ez Laurát egy cseppet sem zavarja, ahogy az sem, hogy sötét van. Remekül lát ilyenkor is. Élőholt... Aki most oly békésen áll ott, gondolatainak szőttesébe merülve...*

Vendég

*Wanda szavaira halványan elmosolyodik. Van remény. Hisz Cakes is megmondta... De akkor... Minden, ami azóta történt... Tulajdonképpen nem is történt meg velük? Vagyis, megtörtént, csak épp közben kísértetek voltak. Elég profi illúzió, hisz senki sem vette észre a változást. Talán igaza van Wandának. Ha nagyon akarják, elérhetik. Minden esetre, nem fog ártani, ha áldoz rá néhány percet... Nem, ő sosem hitt ilyesmikben, de talán abban az időben, mikor az ember megtudja magáról, hogy már több hónapja halott, megnyílik az ilyen dolgok felé is. Elvégre, sosem lehet tudni!* - Hát, azt hiszem nem ártana egy zuhany, úgyhogy megyek. *Tápászkodik fel egy sóhaj kíséretében, majd felkapva a katanát visszadugja a helyére, és elindul a lánnyal a teleport felé.* - Talán igazad van. Talán tényleg minden rendben lesz. *Mosolyodik el halványan, majd átlép a teleporton, vissza, az omladozó kúriába... Hogy fáradtsága ellenére, ismét ne tudjon aludni.*

Téma: Re: Ködszirt Hétf. Júl. 04, 2011 7:37 pm

- Igen, látom. *mondja ő is kissé szomorkásan egy sóhajjal.* - De figyelj, biztosan lesz valahogy, hiszen olyan még nem volt, hogy sehogy sem lett volna. Szóval fel a fejjel! Minden meg fog oldódni, és a végén minden jóra fog fordulni, tudom, érzem a lelkemben. *mosolyog, miközben beszél, próbálja kicsit Liliyát vigasztalni.* - Tudod, hogyha nagyon erősen hiszel valamiben, és valamit nagyon erősen akarsz, akkor az előbb-utóbb valóra válik, csak kérned kell. Kérned kell, és jól kell kérned. Annyi a lényeg, hogy gondolatban azt kérd, amit akarsz. Szóval én azt szeretném, ha minden rendbe jönne, és tudom, hogy így is lesz. Az egész csak a hit függvénye. *magyarázza el a saját álláspontját, ami mostanság a useré is, és tényleg helytálló, ennek ellenére ebben a világban nem biztos, hogy működik. Ráadásul kicsit furcsa, hogy ő nincs kétségbeesve, mint a többiek.* - Elég fáradt vagyok, úgyhogy én megyek aludni. Jössz velem vagy még maradsz? *kérdezi, majd hogyha a lány vele jön, akkor együtt mennek, ha nem, akkor megy egyedül.*

Vendég

*Wanda próbálkozásán elneveti magát.* - Igazad van. Ki dobálózik mostanság nyílvesszőkkel?! *Majd úgy dönt, ebből már nem lehet kihozni többet, szóval tereli a témát.* - Hát, ahogy látod, ma nekem sincs túl...jó kedvem. *Mosolyodik el keserűen.* - Te mit gondolsz erről az..egészről? Mi lesz most? Egyáltalán... Hol vagyunk, ha nem az élők között? Mik vagyunk most?! *Sóhajt. Fél. Igen, fél. Elvégre... A jövő kútja csak a nagy semmit mutatja, Ari képességei csődöt mondtak, mi lehet akkor? Halottak? De akkor hogyan lehetnek mégis itt? Mi történt velük, és ki tette ezt? Ezernyi kérdés, és a megválaszolásuk mégennyit vetne fel. Valahogy lesz. Valahogy biztosan lesz... S Lil már csak azt nem tudja, mi lenne, ha ezt egyedül kellene végigcsinálnia...*

Téma: Re: Ködszirt Hétf. Júl. 04, 2011 7:20 pm

*Csak mosolyog, amikor Liliya aranyosnak nevezi a nyuszijait, bár tudja, hogy már megjegyezte ezt egyszer, de örül neki, hogy még mindig aranyosnak találja őket.* - Nyílvessző? Miért pont nyílvessző? Miért nem mondjuk egy... egy... nem tudom mi. *Próbál még jobb poént csinálni, mert érti ám a viccet, de sajnos a vicc gyártásban elég bénácska, úgyhogy ezen most nem fognak nevetni.* - A napi adagom... hát úgy két-három zacskó gumicukor, de az nem olyan sok. Akkor eszem sokkal többet ebből, ha rossz kedvem van. Valamiért jobb kedvre derít. Ma egyébként ez a harmadik zacskó. *mondja méregetve a gumicukros zacsit, aztán csak leteszik maguk mellé a földre.*

Vendég

*Tovább simogatja a nyuszikat, ahogy azok közelebb húzódnak.* - Aranyosak. *Mondja, bár már találkozott velük. Hát igen, akkor is aranyosak voltak, meg most is. Bár számára melyik állat nem aranyos?!* - Rendben, akkor feltétlenül szólok, ha esetleg belémállna egy nyílvessző, vagy valami. *Próbál vigyorogva viccelődni, bár lehet, hogy ez a jelen helyzetben nem túl nevetséges. Wanda következő szavaira elmosolyodik. Hát, vannak még, akiket érdekel, ha a földön fetreng véresen... Ezt jó tudni.* - Köszi. *Mosolyog a lányra. Ő is örül, hogy pont Wanda talált ide. A kérdésre ismét elvigyorodik. Hát persze. Wanda gumicukor nélkül, elképzelhetetlen...* - Köszi! *Nyúl bele a zacskóba, és vesz ki pár szemet.* - Mondd csak neked mennyi a napi fogyasztásod? *Kérdezi nevetve. Ugyan, hogy hülyének nézné? Dehogy. Hozzászokott ő már a lány furcsaságaihoz, és ezek nélkül már elképzelni sem tudná.*

Téma: Re: Ködszirt Hétf. Júl. 04, 2011 6:46 pm

*A nyuszik élvezik, ahogy Lil megsimogatja őket, még egy kicsit közelebb is húzódnak hozzá.* - Értem. Azért, hogyha bármi baj van, szólj. Van egy olyan képességem, amivel kézrátétellel meg tudlak gyógyítani. *mondja, de nem úgy, mint aki fel akar vágni, inkább csak a tényeket közli, hogy a lány forduljon nyugodtan hozzá, hogyha baj van.* - Egyébként látom jól kijössz a nyuszikkal. *Mosolyog, amikor látja, hogy a két nyúl mennyire szereti Liliyát.* - Én csak itt sétálgatok, aztán véletlenül a látóterembe kerültél, és megijedtem, hogy valami bajod esett, de örülök, hogy minden rendben. *Hangjából érződik, hogy igazat beszél, és annak is örül, hogy találkozott Lillel. Aztán eszébe jut a kezében lévő gumicukros zacskó, és a hirtelen ötlettől megvilágosulva a lány felé nyújtja.* - Kérsz? *kérdezi nevetve.* - Csak most jutott eszembe, hogy a kezemben van. *magyarázza meg, mielőtt a másik hülyének nézné, bár így sem kizárt, hogy annak nézi.*

» Ködszirt

Ködszirt

Ködszirt

Similar topics

Similar topics