Ködszirt

Téma: Ködszirt Pént. Márc. 06, 2009 12:59 pm

First topic message reminder :

Maga az épület valamivel távolabb a hegyekben található. Jobban szólva egy magas kőszirt oldalába lett bele építve nem is akármilyen hozzá értéssel. Messziről körül lengi a mágia mégis lakatlan. Senki nem látta még a külvilágból, hogy miért ? jó kérdés valószínűleg az óvatlan szemek elől örökre rejtve is marad. Ha nincs szárnyad csak egy úton juthatsz oda fel. Az iskolában lévő teleport szobából, ez az egyetlen út felfelé a területre, s ugyanígy onnan vissza. Amikor megérkezel egy kisebb terembe találod magad. Ez is hasonló mint az iskolába lévő teleport szoba és a ugyan olyan célt is szolgál. Innen négy kijárat vezet egy jobbra egy balra egy egyenesen és egy a hátad mögött déli irányba. Ha megfordulsz és kimész talán az egyik legcsodásabb élmény tárul a szemed elé, egy amolyan kőfaragású teraszon találod magad innen belátni szinte mindent. Alattad végeláthatatlan erdősség, s hegyek bár a hely elég magasan van így tériszonyosoknak nem ajánlott a kint lét bár meg lehet szokni. Ha kinézelődted magad elindulhatsz esetleg a terem közepébe nyíló ajtón ami egy közös társalgóba visz. Itt egy tágas terem vár mindenféle ülő alkalmatossággal puffokkal kanapékkal s a terem végébe egy óriási kandallóban lobog a tűz ha hideg van. Elég barátságos hely mondhatni sok mindenre jó beszélgetésekre, még gyakorlásra is ha valakinek úgy szottyan kedve. No de lépdeljünk tovább. Ha esetleg kíváncsi vagy a balra lévő teremre benyithatsz. Bent egy elég különös terem vár amint belépsz mintha halk zene szólalna meg. Ha jobban körülnézel láthatsz itt pár hangszert melyek maguktól működnek viszont ha kimondod a "Hallgass" szót elnémulnak, s ha akarsz te is játszhatsz rajtuk. Megtalálható itt bármilyen hangszer a hegedűtől az elektromos gitáron át a dobig. Elég jó kis hely lehet főleg ha az ember unatkozik, de ha még egy kis különlegességre vágysz, elindulhatsz a jobbszélső terem felé is. A hely lefelé vezet valamilyen pincébe. Itt már csak pár fáklya világít s elég morbid egy hely is bár morbid embereknek lehet éppen tetszene. Maga a hely egy gyakorló pálya de a bábuk különleges bűbájjal vannak ellátva, mintha élő emberek lennének. Itt aztán kiereszthetsz magadból mindent s varázslatodnak látszata is lesz. A bábuk mozognak s a sérülésekre ugyanúgy reagálnak mint egy ember. A szadistább alkatú diákoknak megfelelő környezet lehet a gyakorlásra. Ha megfáradtál viszont a teleport szobába vissza térve máris a kúriába mehetsz vissza.

írta Nil Vasilev

Téma: Re: Ködszirt Hétf. Júl. 04, 2011 6:46 pm

*A nyuszik élvezik, ahogy Lil megsimogatja őket, még egy kicsit közelebb is húzódnak hozzá.* - Értem. Azért, hogyha bármi baj van, szólj. Van egy olyan képességem, amivel kézrátétellel meg tudlak gyógyítani. *mondja, de nem úgy, mint aki fel akar vágni, inkább csak a tényeket közli, hogy a lány forduljon nyugodtan hozzá, hogyha baj van.* - Egyébként látom jól kijössz a nyuszikkal. *Mosolyog, amikor látja, hogy a két nyúl mennyire szereti Liliyát.* - Én csak itt sétálgatok, aztán véletlenül a látóterembe kerültél, és megijedtem, hogy valami bajod esett, de örülök, hogy minden rendben. *Hangjából érződik, hogy igazat beszél, és annak is örül, hogy találkozott Lillel. Aztán eszébe jut a kezében lévő gumicukros zacskó, és a hirtelen ötlettől megvilágosulva a lány felé nyújtja.* - Kérsz? *kérdezi nevetve.* - Csak most jutott eszembe, hogy a kezemben van. *magyarázza meg, mielőtt a másik hülyének nézné, bár így sem kizárt, hogy annak nézi.*

Vendég

~Megsérültem? Hiszen így is halott vagyok, nem?~ *Mosolyodik el halványan, ahogy meghallja a közeledő lépteket, majd a kérdést.* - Szia, Wanda! De rég láttalak... *Tornássza magát ülő helyzetbe, és ha azok engedik, megsimizi a nyuszikat.* - Áh, nem, csak kicsit gyakoroltam, és figyelmetlen voltam, de már minden rendben. *Mosolyog a lányra, majd végignéz magán.* - Oh... Hát, igen, azthiszem, kicsit elvetettem a sulykot... *Sóhajt, majd kibontja a haját és elkezdi a kezével kifésülni, majd a pálcájával meleg levegőt irányít rá. Amúgy egy fekete nadrágot és egy fekete pulcsit visel, ugyebár, a nadrág egyik fele elszakadva, a pulcsi meg kicsit véres.* - Csak kicsit ideges voltam. *Fintorog, majd leereszti a pálcát, és a távolba bámul, majd Wandára emeli tekintetét.* - Hát te, mit csinálsz errefelé, ilyenkor? *Mert ugye ilyenkor mindenki a kúriában gubbaszt, elvileg. Lil nem tudja, nem járt ott, csak reggel, meg mikor ebédelt.*

Téma: Re: Ködszirt Hétf. Júl. 04, 2011 6:34 pm

*Wanda szokásához híven tetőtől talpig rózsaszínbe öltözött, fején egy kalap van, melyre egy apró virágot tűzött, a kezében egy csomag gumicukor, mellette pedig két nyuszija ugrándozik. Szökkengetve közeledik a Ködszirt felé. Csak sétálgatni jött ki, és reménykedik, hogy találkozik valakivel. Azonban amikor Liliyát észreveszi megtorpan egy pillanatra, és odarohan hozzá.* - Te jó ég! Mi van veled megsérültél? *Kérdezi kissé szörnyülködve, miközben nyuszijai körbeszaglásszák Liliyát.*

Vendég

*A szőke lányra ebben a pillanatban messziről bizony igen nehéz lenne ráismerni. Hiszen akik ismerik, úgy gondolhatják, hogy a megjelenése általában ápolt, vele van minimum egy kutya meg egy könyv, és nézelődni jár ide, talán még dúdolgat is magában, vagy éppen egy virágot szagolgat. De nem. Most nem. Ehelyett mellette fekszik véres katanája, haja az izzadtságtól összetapadt, hiába volt copfba kötve, eléggé szétzilálta az edzés, a nadrágja a bal combján felszakadt, a seb pedig még mindig vérzik. No igen, a koncentrálással bajok vannak mostanság. Ezt jól elbénázta. Egy rossz mozdulat, és...kész. Mindamellett még igen erősen zihál is, a fájdalomtól pedig sápadt kissé. Ismét elmormolja az azonnali gyógyítás igéjét. Megint semmi! Mi van vele?! Nem tud koncentrálni. Jó, most kicsit jobb lett. De még mindig nem az igazi. Ekkor ugrik be neki, hogy a táskájában van még pár üveg gyógyító bájital - az egyiket előhalászva fellélegezve locsolja a sebre, ami lassan össze is forr. Mély levegőt véve lógatja le a lábát a mélybe, kezével hátul támaszkodik, de nem sokáig, úgy dönt, jobb neki hanyatt. Csupa vér és izzadtság, de nem érdekli. Nincs kedve visszamenni. Csak feküdni itt, a hűvös szélben, és a felette elúszó felhőket bámulni...*

Téma: Re: Ködszirt Szer. Máj. 11, 2011 8:28 pm

*Amikor az orrára koppintanak, csak megmozgatja azt, mint valami nyúl, vagy éppen medve, majd elmosolyodik.* -Bizony az. De ha meg egyszer tudsz, már ha a lelkesedésedből lehet erre következtetni, akkor hol is volt eddig a gond? Amúgy nem nehéz. *vonja meg a vállait.* -Ugyanolyan, mint bármelyik másik állat. Csak meg kell állnod vele szemben, mélyen bele kell nézni a szemeibe, hagyni, hogy közös nevezőre kerüljetek, és értse, amit mondani akarsz neki. Ha úgy tetszik, Állatmágia. Bestiatan alapjai.. *magyarázza lelkesen, gesztikulálva, szimulálva a dolgokat, mélyebben belenézve a lány szemeibe, majd ugyebár rávetődik a leányzóra.* -Óóóó dehogynm! Látnokot nem igen lehet orvul támadni.. *mondja nevetve, miközben egy ideig még csikizi a lányt, majd összeborzolja a haját, lendületből felpattan, és miután nevetve integet neki, emg rákacsint, távozik, sietve.*

Vendég

- De ahhoz el kell jutnom épségben az orrodig. *Mutat rá, nem csak szavakkal, hanem az ujjával is, pontosabban finoman Szevér orrára koppint, ha az nem hajol el időben.* - Medvét idomítani? Az tök buli! Bár dalmágiával elvileg menne, ha nagyon megerőltetem magam. Ha az idomítás nem is, a szelídítés igen. De honnan tudsz te medvét idomítani? Nekem csak kutyákkal megy. *Jegyzi meg, majd csal egy kicsit... Mégiscsak látnok, az orvtámadás nem működne, ha nem akarná. Reflexből megfeszülnek az izmai, még mielőtt Szevér rávetné magát, de aztán visszaernyednek, és hagyja, hogy a fiú csikizni kezdje, és kapálózva próbálja leszedni magáról.* - Naaa, nemár, ez aljaaaas!

Téma: Re: Ködszirt Szer. Máj. 11, 2011 8:05 pm

*Hagyja, hogy megszorítsák a kezét.* -Amiatt ne aggódj. Majd az orromra koppintasz. Az minden vadállatnál bejön. *kacsint a lányra, miközben kissé kihúzza magát.* -Majd megtanítalak medvét idomítani. Nem olyan nehéz dolog. És akkor sosem kell majd attól tartanod, hogy meg akarlak enni téged. Bár vérmedvén még nem próbáltam ki, de egyszer mindent el kell kezdeni, nemdebár? *csapja összetenyereit, majd lezuttyan a földre.* -Így nehéz.. de Nellondban a játszótéren mindig rengeteg gyerek flangál, télen is. Ha esetleg mégiscsak bevágnám a téli szunyát. *bök maga mögé, majd figyeli, ahogy a lány lezuttyan, a szavakra csak felsóhajt, a bökésre meg összehúzz a szemöldökét, szemeit, afféle "ha harc, hát legyen harc" nézéssel, és hatalmas lendülettel veti rá magát a lányra, miközben orvul és alattomosan, sőt, alaposan megcsikizi, ahol csak éri, és érzi, hogy sikereket ér el.*

Vendég

*Halványan elmosolyodik Szevér szavaira, majd ha a fiú engedi, akkor kicsit megszorítja a kezét. Persze nem a sebeset, hanem a másikat.* - Sőt. Főleg akkor. A medvék aranyosak. Persze, csak ha nem akarsz majd megenni, vagy ilyesmi... Úgy kicsit nehéz játszani. *Bólogat arra, hogy milyenek az emberek - közéjük sorolja magát igazából, mégis eléggé ambivalens érzelmeket táplál irántuk. Valahogy egyszerre ért egyet a Doktorral, aki csodálatosnak tartja az emberiséget, és Luciferrel, aki hibás fajnak, aki csak tönkretenni tudja az apja műremekét. Általában attól függ, melyik vélemény az erősebb, hogy épp milyen közegben van.* - Óvónőnek? Kizárt. Szomszéd kölykök meg... állandó lakhely nélkül szomszéd sem nagyon van. De szoktam kölykökre vigyázni, egyébként. Bírom őket, a legtöbbel jól kijövök. *Szépen lecsúszik Szevér mellé, majd megvonja a vállát.* - A rajongók már csak ilyenek. Foglalkoznak a rajongottjaik problémáival, és kibőgik miattuk a szemüket. Ki se néznéd belőlem, mi? *Vigyorogva oldalbaböki Szevért.* - Ryden az Isten. Meg Chuck. Na jó, főleg Chuck.

Téma: Re: Ködszirt Szer. Máj. 11, 2011 7:29 pm

*Csak egy keserű mosoly suhan át az arcán.* -Ki másról..? *teszi fel a már-már költői kérdést, aztán csak elneveti magát, és biccentget.* -Rendben. És ha nagy leszek és szőrös, és medve, akkor is fogsz velem még játszani? *pislog ártatlan szemekkel a lányra, majd csak vállat von.* -Az ember azt hiszi, felnő, mert eltávolodik attól, amiben régen hitt. Pedig csak ostobább lesz.. de az ember ilyen. *vonja meg ismét finoman a vállait.* -De ha nincs más, menj el óvónőnek, vagy vigyázz a szomszéd kölykökre télen. Azok mindig benne vannak az efféle mókákban. *ad újabb és úajbb tippeket, majd beletúr szőke kócos hajába, és lassan lecsúszik a földre, békésen leül a korlátnak támaszkodva. Nem nézi tovább a messzeséget. Felesleges.* -Nem rossz.. De, ha nem a Te problémád, akkor minek foglalkozol vele? Csak nem te is Brandon rajongó vagy..? *krédezi sunyi, sejtelmes mosollyal pislogva fel a félangyalra.*

Vendég

- Áh. Szóval ha rossz, akkor is igaznak akarod látni? Bár... legalább bizonyosságot szereznél. *Kicsit nyújtózkodik, majd halkabban szólal meg, nem nézve Szevérre.* - Róla beszélünk, egyébként? Ő igazi. Ha nem lenne az, nem lennél itt. De egyébként is igazi. Én már csak tudhatom, nem? A vérmedvék meg nem mindig medvék. Bőven lenne időd hócsatázni meg szánkózni. Ha ennyire szeretsz, úgyse foglak békénhagyni egész télen. Van egy időszak, amikor az ember egyszerűen nem tud jó társaságot találni hócsatához... Amíg kicsi, addig megy, amikor meg már felnőtt, és gyereke van, megint visszaszokik rá, de a köztes időszakban egy csomóan elfelejtik, mennyire jó. Érthetetlen. *Megcsóválja a fejét, majd rámosolyog a fiúra, visszafordulva felé.* - Csak ezek nem az én problémáim. És szó sincs itt nőről. Ryan felnőtt férfi, csak nem hiszed el róla, mert huszonnégy éves létére tizenötnek néz ki. És igen, alighanem csak azért csókolta meg, hogy Ryant féltékennyé tegye, de most a rajongók nagyrésze vérig van sértve és felháborodva, hogy miért csinálja ezt. Mondjuk a legtöbben már azon kiakadtak, hogy Dallon... Asszem Dallon a neve... Az az igazság, hogy nem követem nyomon azokat akik Ryanék helyére jöttek... Na mindegy, szóval hogy ő énekli a dalokban azokat a sorokat, amiket régen Ryan. Egyszerűen... irritáló az ő hangját hallani a kedvencünk helyett. *Újra megcsóválja a fejét, megint nekidőlve a korlátnak az oldalával.*

Téma: Re: Ködszirt Szer. Máj. 11, 2011 7:01 pm

*A szavakra csak hallgat és agyal, a kérdésre végül aztán felsóhajt.* -Az életem egy rossz rémálom. Nem lenne rossz, hogyha elérném azt, amire vágyok. Akkor is, ha rossz. Akkor is, ha kirajzolódnak a részletek.. Nem bánnám. Legalább tudnám, hogy igaz. *szorítja meg sebhelyes kezével a nyakában levő csontmedált, ami egy pillanatra aranyos fénnyel villan meg, ahogy a fiú érintésétől az illúzió megtörik egy pillanatra.* -Csak nem.. Medvének lenni nem annyira jó. Nem akarok egész télen aludni, telezabálva magamat, a helyett, hogy odakint hócsatáznék és szánkóznék! *mondja, enyhe, játékos riadalommal és undorral, fanyalogva, majd elmosolyodik. A lány szavaira csak két fej ugrik be neki, de somolyogva hallgat, mélyen.* -Nincs ebben semmi különös. Mindenkinek megvannak a maga problémái. De mi is msot a baj? Hogy Brendon kavar azzal az új gitárossal, hogy féltékennyé tegye Randyt, vagy mi? Vagy a nővel kitolás, amit a színpadon művel elvileg show miatt pusztán? *érdeklődik tovább, próbálva teljesen felvenni a fonalat.*

Vendég

- Az nem túl szép, ha elfelejted, hogy élsz. *Vonja fel a szemöldökét, majd biccent.* - Ne álmodd az életet, hanem éld az álmodat... Vagy fordítva. Igazából nem is tudom, melyik az igazabb. Nem mindig jó, hogyha eléred az álmodat. Néha jobb, ha álom marad... Elérhetetlen és szép. Közelről semmi sem szép, kirajzolódnak a részletek... Mint az álmoknál. Az életed is ilyen? *Félredönti a fejét, a korlátnak támaszkodva, miközben egészen Szevér felé fordul a törzsével. Összefonja maga előtt a karjait, és szépen, félrebillentett fejjel figyeli a fiút.* - Hm... ez szép. Ennyire valóságos lett volna az álom? Azért reméljük, nem változol majd teliholdkor vérmedvévé. *Kicsit felnevet Szevér szavaira, majd elgondolkozik, belekezdjen-e... Aztán halvány mosollyal, csevegő hangnemben adja elő.* - Brendon Urie. Egy énekes. A rajongói tábor eléggé megoszlik, egy részük azt akarja, hogy Brendon vegye őket feleségül, a másik fele azt, hogy a banda volt gitárosát, Ryant vegye el. Brendon folyamatosan flörtölt vele a színpadon, azt mondta, csak a show kedvéért, de a rajongók nagyrésze szerint jártak, aztán Ryan kilépett a bandából, most egy ideiglenes gitárosuk van, és Brendon megcsókolta a színpadon, pedig a csókig még Ryannel sem jutottak el soha. A pasinak egyébként felesége van, meg talán gyereke is, mármint ennek a gitárosnak, nem Brendonnak. Na, hát ezért néznek engem hülyének, ha panaszkodom nekik erről.

Téma: Re: Ködszirt Szer. Máj. 11, 2011 6:39 pm

-Néha egészen elfelejtem.. *mondja, miközben kissé összeráncolja a szemöldökét, és halkan felszisszen, ahogy a seb beleég a kezébe, részben beforr, heget képezve.* -Néha furcsa, álom-szerű ez az egész hely.. *csóválja meg a fejét, majd a kérdésre elmosolyodik, és megrázza a fejét.* -Így ébredtem. Álmomban egy vérmedve támadt nekem.. Reggel itt volt a heg. Nem tudom, mit jelenthet, vagy mi történt velem. *rázza meg a fejét ismét, majd a lány kérdésére elmosolyodik, megfordul, hátát nekivetve a korlátnak, és barátságos, mogyoróbarna szemekkel figyeli a leányzót. Hát igen, a féllények már csak ilyenek..* -Brendon? *érdeklődik, de nem neveti ki a lányt, nem nézi hülyének, szemeiben őszinte kíváncsiság csillan.* -Én szívesen meghallgatom, bár nem tudom, hogy ki, ezért ha néhány szót mondanál mellékelve, akkor el tudnám helyezni.

Vendég

*Tény, Isobel és Lisa teljesen mások. Utóbbi viselkedése és szavai talán kicsit lazábbak, emberközelibbek... Isobel aligha köszönne egy egyszerű "heló, Szevér"-rel a fiúra. Ő inkább ember, Isobel inkább angyal... A féllényeknél változó, melyik oldalra húznak jobban, minek vallják magukat.* - Azaz. És értem. Néha talán tényleg jobb emlékezni rá, hogy élsz, mielőtt túlzottan elfelejted. *Figyeli Szevér kezét, így nem néz fel a fiúra. Csak a sebet fürkészi, ahogy eltűnik, vagy inkább beleég annak kezébe.* - Magadnak vágtad? *Kérdezi, mielőtt válaszolna a neki címzett kérdésre, csak utána néz fel.* - Szeretem a magasságot, szóval... ezt a szirtet is. Kijöttem ide friss levegőt nézni, meg ilyenek. Az álmomon gondolkoztam, meg próbáltam keresni valakit, akinek érdemben el lehet panaszolni, hogy Brendon egy idióta, de bárkinél próbálkoztam, csak hülyén nézett rám. *Panaszolja, kicsit színpadiasan, szándékosan eltúlozva a probléma súlyát.*

Téma: Re: Ködszirt Szer. Máj. 11, 2011 6:06 pm

*Amikor magyar hangot hall, és a nevét, akkor kissé összerezzen, és félig-meddig hátrasandít. Halvány, sejtelmes mosoly suhan át az arcán. Nem, egyáltalán nem erre számított, de vigyázz mit kérsz, mert a végén valóra válik. Egy angyal, vagy félangyal után sóhajtozott, és, be kell vallani, Lisával még mindig jobban járt, mintha Isobel jelent volna meg. Ő ugyanis túlságosan bonyolult a fiú számára, a szavai is mások, a fiú inkább vágyik emberibb lényekre. Így is elég neki a testvére..* -Lisa. *biccent, majd lesandít a kezére, felemelve, megforgatva, megszorítgatva, ismét kinyújtva.* -Csak emlékeztet, hogy még élek, ha esetleg elfelejteném valamilyen oknál fogva. Memento.. *nézi, miközben a seb finoman mintha forrni kezdene, vagy inkább örök sebhelyet, billogot kezdene égetni a fiú kezébe.* -És te? *pillant a macska, majd az út felé. Bár nem igen hallotta a lány szavait, sejti, hogy valami miatt erre tévedt, valamin agyalt.*

Vendég

- Depresszív egy álom volt, azt meg kell hagyni. Azért remélem, nem látnoki, csak összeettem néhány dolgot. *Kissé beletúr a hajába, szándékosan összekócolva, miközben félhangosan beszélget a mellette sétáló sziámimacskával. Az békésen ásítozik, nem nagyon válaszol, csak megrázza magát. Végül csak elérnek a ködszirtre, ahol célirányosan indul az erkély felé.* - Heló, Szevér! *Köszön a fiúnak magyarul, elhagyva az iménti angol nyelvet.* - Hát a kezeddel meg mit csinálsz éppen? Nem tudod eldönteni, hogy gyógyítsd, vagy hagyd úgy? *Kicsit nekitámaszkodik a korlátnak, és felpislog a másikra, kérdően.*

Téma: Re: Ködszirt Szer. Máj. 11, 2011 5:42 pm

*Halkan dúdol bele a szélbe, miközben csak áll a szirten, és fogja a korlátot, elnézve a semmibe, a távolba, a messzeségbe. Egy furcsa, mugli számot dúdolgat, Quimby - Most múlik pontosan. Igen, még mindig ugyanaz jár aranyos üstöke mögötti végtelen tudatában. Egy ébenfekete toll. Semmi több. Egy másik hely. Egy távoli táj. Egy kellemes mosoly az arcon.. szokásos szöszke, kócos haj.. nyúlánk testalkat, karkötő a kezeken. És csak gondolkozik, koncentrál, hátha sikerül elhívnia maga mellé azt a bizonyos valamit vagy valakit, akire annyira vágyik, és akit annyira maga mellett akar tudni. Jobb kezén mély vágás látható, ami furcsa mód nem gyógyul, de a bőre finom, arany ragyogással csillog a seb körül. A fiú pedig csak áll, drapp pólójában, szürke háromnegyedes nadrágjában, és szakadtas edzőcipőjében a szirt szélén, a korlátot fogva, miközben vár, és dúdolgat kedélyesen..*

Téma: Re: Ködszirt Csüt. Ápr. 14, 2011 8:56 pm

*Először elkomorodik, majd dühtől izzó szemei felakadnak, és eszelős, már már elmebeteg vigyor ül ki az arcára, majd sátáni, szinte már sátáni kacaj hagyja el a torkát, ami neki is furcsa, nem tudja mi van vele, de ezt már érezte valamikor. Átélt már nagyobb kínt is ennél, amihez képest ez semmi.* -Csak ennyi? mondja még mindig izzó szemekkel* -Azt hittem durvább a halál, ez semmi! *mondja, amikor megszűnik a fájdalom* -Azért lenne egy kérdésem? Mivel jobb az, ha egy kaszával levágják a fejed? Vagy ketté vágnak? Mert szerintem tök mindegy, hogy hogy halsz meg, ha meg kell halnod! Én sem szólok bele a te módszereidbe, úgyhogy te se szólj bele légy szíves az enyémekbe! Fogd már fel végre, hogy nem irányíthatsz! Ahhoz előbb meg kell ölnöd! *mondja, majd várja a lány válaszát*

//olvad és a válasz után visszafagy//

Téma: Re: Ködszirt Kedd. Ápr. 12, 2011 7:25 pm

*Nem, nem, esély nincsen arra, hogy nem ketten távoznak innen. Laura nem öl élőket ok nélkül, nem az a típus. A nekromanta nem a határtalan gyilkolásnak él, a mágiája ennél sokkal többrétű. Amikor gyakorlatilag ordítanak vele, nem mozdul, csak árnyék borul az arcára, ahogy kicsit lehajtja a fejét. A mögötte álló fiú elmosolyodik, ördögi vigyorral, mintha csak figyelmeztetné a másikat, hogy itt nagy buli lesz, és kárörvendene. Laura üres keze pedig lassan a levegőbe emelkedik, előbb némán szaktársára mutat, majd ujjait mind kinyújtja, és a fiú már érezheti, hogy valami nagyon nincs rendben. Mintha hiába venne levegőt, nem pumpálna oxigén-dús vért a szíve. A lány karján kiüt pár ér, de nem olyan durván. Evandrus sokkal jobban szenved, az tuti. Pulzusa megugrik, ahogy a szíve próbál kompenzálni, de gyakorlatilag nem áramlik bele a vér, ugyanis Laura kitűnően tudja távol tartani tőle. Gyakorlatilag megállítja a vérkeringését pár pillanatra, ami nem épp a legjobb dolog, főleg, hogy a szíve továbbra is dobog, így a nyomás csak nő, mert a vér befelé megy, de kifelé kevésbé, mintha csak egy fal lenne ott. Igen, nem kicsit fáj. Majd a lány leereszti a kezét, és a fájdalom is megszűnik, a vérkeringése rendeződik. Végül csak sziszegi a szavakat.* - Remélem világos. Ilyen érzés, amikor a halálos átokkal ölnek meg. Egy pillanat alatt... Mintha csak felrobbanna a szíved. Kellemes... *Igazából ha nagyon szeretné, hopp hirtelen mind a három hatását be tudná mutatni, anélkül, hogy bármelyiket is használná. Mélyen elítéli ezt a három mágiát. És nem képes felfogni, hogy jön egy 16-17 éves diák, hogy ilyet használjon... Közben a fekete hajú fiú csak áll, és várja a végét. Mintha csak egy sötét őrangyal lenne Laura mellett...*

// Fagyi //

Téma: Re: Ködszirt Kedd. Ápr. 12, 2011 7:04 pm

*Kezével pálcát szorongva, haragtól izzó szemekkel nézi a két alakot. Ha párbajra kerülni sor, akkor csak az egyikük megy ki innen. A haragtól remegő hangon, teli torokból üvölt a lánnyal.* -Mit már mondtam, nem hiszem, hogy be kellene számolnom bármiről is bárkinek, nem pláne neked! Szabad ember vagyok, és gondolom, hogy te se teázni jöttél ide le! Te kaszával gyilkolsz, én a pálcámat használom! Az eredmény ugyanaz! Akkor meg nem tök mindegy? *kezdi magát egyre jobban felspanolni* -Mindenki úgy harcol, ahogy tud! Úgyhogy légy szives hagyjál engem béén, szabad ember vagyok, és azt csinálok amit akarok! Világos! nem szólhatsz bele az életembe! Kinek képzeled te magad, hogy uralkodj fölöttem? Hagyjál engem békén, és foglalkozz a magad dolgával! *lehet, hogy a kimondott szavak felét megbánja, mert a lánynak igaza van valamilyen szinten, de most nem érdekli. Nem a legjobb hangulatában jött le, és nincsen más vágya, mint gyilkolni.*

Téma: Re: Ködszirt Kedd. Ápr. 12, 2011 6:53 pm

*A válaszra enyhén összeszorítja a fogait, miközben egyre csak az suttog a fejében, hogy hagyja békén a fiút, az ő dolga, nem fontos, nem kellene bántani, nem ő lesz a mai vacsora. A további szavakra pedig nem is válaszol, csak egyetlen mozdulatot tesz, méghozzá a földre csap a kasza nyelének végével. Persze az egész terem beleremeg, ahogy a fém és a márvány összecsendül, meg még hozzá Laura éles hangja.* - Elég! *Erre az egy szóra pedig minden ember eltűnik a teremből, kivéve az az egy, aki Laura mögött áll, a fekete hajú, az Árny. Kioktatón kezd el beszélni, gúnyos hangon, megvetőn.* - Mi az Istent csinálsz Te itt? Hogy jössz ahhoz, hogy főben járó átkot használj? Kinek képzeled magad? Kis ficsúr vagy! Azt hiszed, hogy idejössz, és tiéd a világ? Gyilkolj, ha igazán akarsz, de megfelelő módon, világos? Továbbra is felelőtlen vagy, és igazán nagyon bolond, amikor azt hiszed, hogy a bosszúszomj, és a puszta gonoszság mindenre engedélyt ad. *Majd befejezi, és elég magabiztosan áll ott, hiszen jól tudja, hogy simán meg tudaj védeni magát, ha kell. Szeme vörösen izzik, ahogy a mögötte álló alaknak is. Nem épp a legmegnyugtatóbb látvány.*

Téma: Re: Ködszirt Kedd. Ápr. 12, 2011 6:41 pm

*Meglepődik,amikor a lány ráugrik, de különösebben nem érdekli, mert amilyen idegállapotba van, őt is bármikor képes lenne megölni. * -Lejöttem kiereszteni a fáradt gőzt, mert ez most rám fér. *nincs jó kedvében, úgyhogy nem is épp a legjobb modorával felel, legalább is amíg meg nem nyugszik* - De nem hiszem, hogy be kéne róla számolnom! *mondja, majd folytatja, amit elkezdett. Újabb pálcaintés, újabb zöld fénycsóva, újabb merev hulla. És ez így megy egy darabig, hacsak a lány közbe nem lép.*

Téma: Re: Ködszirt Kedd. Ápr. 12, 2011 6:29 pm

*A saját elképzelt hadserege előállt, jelenleg ellenségként funkcionálva, hiszen a második haláleset után a tömeg lassan mozgolódni kezd, majd a lányra támadnának. Persze a legtöbb támadást simán hárítja, vér fröccsen pár helyen, máshol nem, mert a kasza éles pengéje nem tépi a sebet, simán fut át bőrön, húson, csonton. Elég egyértelmű, hogy nem egészen mondható mindennapi fegyvernek, ugyanis ez is rúnákkal van kezelve, ha az ember jól megnézi, a fém él végig kicsi, tökéletesen pontos karcolásokkal van tele, amik rúnákat formáznak, és szinte csak akkor látszanak, amikor vérrel telnek meg. Szemében nem csak a könnyek gyűlnek, hanem az indulatok is, ahogy egyre inkább harcol a túlerővel, amit magának teremtett. Majd zöld fény lobban a terembe, és a lány pontosan tudja, hogy mi is ez. Kapásból néz a magas Árny felé, akit szintén magának teremtett. Az egyetlen ember a teremben, aki nem támad rá, csak sunyin mosolyog a falnak dőlve az egyik fáklya alatt. Persze rögtön tudatosul benne, hogy ez az alak nem lehetett, így tekintete villámgyorsan keresni kezdi a másik személyt, aki nem totál ismeretlen, és aki pálcát fog a kezében. Ugyanis mindenki más valamiféle közelharci fegyvert fog. Majd abban a pillanatban, hogy kiszúrja, azonnal vetődik is felé, olyan erővel és gyorsasággal, ami szinte emberfeletti, de még pont nem az. Egyetlen mozdulattal viszi a földre, a kasza nyelével erősen leszorítva. És amikor a fiú szemébe néz, a szaktársa olyan őrült vörös csillogást lányt, ami még őt is elképesztheti. A támadók pedig megállnak, Laura kiadja a parancsot, hogy elég legyen. Nem, nem ereszti a fiú, akinek nem sok esélye van épp mozdulni, a penge nagyon vészesen közel van a nyakához, és az is látszik, hogy Laura nem most érzi magát a legjobban. Mondhatni rosszkor van rossz helyen. Majd csendes léptek hangja töri meg a csendet, és egy hang, egy fiú hangja, az Árny hangja.* - Hagyd a fenébe Laura. *Nem parancsol, olyan, mintha csak vállat rántana, és egy odavetett tanácsot adna. Laura mégis egy mozdulattal ereszi el a fiút, és már talpon is van. Persze az Árny csak egy odaképzelt, odateremtett "bábú", de Evandrusnak mégis ismerős lehet, biztos benne, hogy Nezabaros diák. Na meg ő nem is tudhatja, hogy valós, vagy nem. A lány lassan próbál lenyugodni, visszatér az eredeti, aranyfényű szemszíne is, de szavai kissé sziszegnek.* - Mit keresel itt?...

Téma: Re: Ködszirt Kedd. Ápr. 12, 2011 6:13 pm

*A dühtől, és a haragtól izzó szemekkel lép be a pincébe. Fogalma sincs, hogy mi dühítette fel ennyire, talán az elmúlt hetek eseményei, de most minden kijön rajta. Ennyire még ideges még sose volt, és ez meg is látszik rajta. És mivel lehetne jobban levezetni a fáradt gőzt, mint a gyilkolászással. így rögtön pálcát ránt és megcélozva az egyik "embert " kimondja a átkot* -Avada Kedavra! *nagy meglepetésére az átok sikerül, és az áldozata holtan esik össze. gonosz mosoly húzódik a szájára, és ahogy halad előre, zöld fénycsóvák kiséretében újabb áldozatokat hagy maga mögött, amÍg össze nem fut a kaszás lánnyal* - Szerbusz *köszön neki, és folytatja a gyilkolászást. Úgy kb a 20. átok után rágyújt egy cigire*

Téma: Re: Ködszirt Kedd. Ápr. 12, 2011 5:54 pm

[Pince]

*Néma léptek egy fekete, rúnázott lopakodó lábbelitől, halk suhogás egy szintén fekete rövidszoknya szélétől, és fehér blúz ujjától, valamint fémes csikorgás, ahogy egy éles fegyver a földön szikrát hány. A teremben lévő emberek, mert ugye a terem különlegessége, hogy nyugalommal gyilkolható, realisztikus embereket teremt, csendesen lépnek arrébb a lány közeledtével. Arcukon nem sok érzelem látszik, ahogy a vámpírlányon sem, de ez nem olyan furcsa, hiszen kiengedett hófehér haja takarja az arcát. Persze a tömegben könnyű elvegyülni, az áll itt, aki akar, a lány valószínűleg észre sem venné. A kasza most nem a vállán támaszkodik, a vége a földet karcolja, a penge villan a lobogó fáklyafényben. Majd a keze mozdul, és egyetlen laza mozdulattal vág valaki felé, egy ismeretlen ember irányába, aki egy pillanatra megmerevedik, majd szájából vér kezd folyni, és kibuggyan a vára a mellkasán, majd összeesik. Erre az összes "bábú" szétrebben, a falhoz futnak, kivéve egyetlen egyet. Magas fiú, fekete haj, sápadt arc, szürke, seszínű szemek. Karjai karba téve, flegmán áll ott a lánnyal szemben, aki lazán tartja a kaszát, mintha az olyan könnyű lenne. Majd pár másodperc csend után Laura szólal meg, az ott álló alakhoz.* - Kotródj... *Erre a fiú zsebre vágja a kezét, megfordul, és könnyed léptekkel elvegyül a többi áldozat között. Az Eramiros pedig mozdul, és még két valótlan ember leli halálát hasonló módom, mint az első. Könnyek gördülnek le a fehér tincsekkel keretezett arcon...*

» Ködszirt

Ködszirt

Ködszirt

Similar topics

Similar topics