A sötétség rezidenciája - Stratégák Csarnoka

First topic message reminder :

Stratégák Csarnoka

A Sötétség főhadiszállása. Hatalmas, ovális terem. Fekete falai enyhén befelé dőlnek, a padlót sötét kövekkel rakták ki. A nyomasztó környezetet apró, gömbök világítják be, amelyek mindig a belépő mögé szegődve varázsolnak kék fényt az árnyak helyére. Amikor nincs feladatuk, egyszerűen fejmagasság fölött nyújtanak halvány derengést. Ezek a mágikus teremtmények engedelmeskednek a Sötétség összes tagjának, így ha azok kívánják árnyékba borítják őket vagy fénytengerrel árasztják el a termet.
A csarnoknak három bejárata van. Három masszív ajtó amely csak azok számára nyílik meg akik érdemesek a belépésre. Előttük éjjel-nappal szüntelenül egy-egy Fürkész- és Harci démon strázsál hogy jelenthesse és elpusztíthassa a hívatlan vendégeket.
A terem közepén lüktető pentagramma áll, közepén egy üveg asztallal. Ez a hely szolgál a különféle műveletek koordinálására. Aktiválására, az asztal felszíne valóságos maketté, illúzióvá válik. Bármilyen helyet képes megjeleníteni ahol a használója járt, amit látott. Normális esetben csak álló illúziót kapnak a stratégák de ha van állandó összeköttetésük a helyszínnel akár csaták menetét is végigkövethetik. Megfigyelhetnek bármit ami nincs komolyabb mágikus védelem alat.
A pentagramma továbbá fölerősít minden a teremben fojtatott telepatikus mágiát így könnyű akár távoli helyekkel is kommunikációt fojtatni.
A csarnok maradékát két részre oszthatjuk. Az első, a körterem háromnegyede, (itt találhatók az ajtók,) amelyben a fal mentén székek, és a köbe süllyesztett polcok kaptak helyet. Itt lehet megbeszéléseket és felkészülést fojtatni, vagy akár egy kis pihenésre is szakíthat időt az erre járó.
A második rész egy kör emelvény. Az ovális alakú terem egyik végében található, a faltól majdnem a Központig terül el. Ha föl lépünk a pár lépcsőn ami ide vezet föl a fénygömbök halványabbra fogják fényüket és a kékből bordóba színeződnek. Ez az a hely ami idézésekre és különböző praktikák végrehajtására lett megalkotva: A padlót előre elkészített pentagrammok vésetei, és újaknak előkészített, simára csiszolt kőlapok borítják. Maga az emelvény is egy Őrző Varázskörrel van körbevéve így semmilyen kívánatlan teremtmény nem juthat ki belőle. A magas plafonról örökké égő lámpás lóg alá, bármikor készen áll, hogy a lángjánál meggyújtsák az esetleges idézéshez szükséges gyertyákat, vagy hogy fényt biztosítson a precíz rajzolatok elkészítéséhez.

*Szeme csukva, lába a földön, keze maga mellett. Egy kényelmes ülő testtartásban hjelyezkedik el, gondolkodik. Mikor Ethal közelít, meghallja, füle rezdül egy cseppet, majd mikor a férfi mellé ül, végre jelét is mutatja, hogy tudja: a férfi itt van.* - Való igaz, napos az idő. Ámde én úgy gondoltam, mégis inkább bent lelnék nagyobb nyugalomra, mint odakint, hiszen nyugalomra vágyom most, gondolkodni szeretnék. Persze ezt ne vegye elutasításnak, vagy elküldésnek, csupán mások zsivajának hallgatására nem várok. *Mondja, közben kinyitotta a szemét is, és a mondandója végén biccent egyet. Hallja a bemutatkozást; megjegyzi a nevet, elraktározza a sárkány arcát, bár ő nem tudja, hogy sárkány - de azért a szemekből sejti.* - Az én nevem pedig Hognael, és szintén a Harmadik kör beavatottja vagyok. *Mondja, biccentéssel nyugtázva mondandóját.* - És maga, hogyhogy idebent tengeti az idejét? *Kérdezi Ethal-tól.*

*Nesztelenül nyílik az ajtó amint belép a férfi. Fekete ruhája eltakarja, csak borostyán szemei izzása árulja el. Nesztelen halad végig a fal mellett miközben a félhomályban derengő termet figyeli. Félhosszú haja szokás szerint kócos, fésületlen. Igazi vészmadár a fekete, magas gallérú bőrkabátban, ami alatt szintén ében selyeminget visel. Egy régi dallam jár Ethal fejében, ő maga sem tudja mikor hallotta. Ha nem lenne óvatos biztosan dúdolna, vagy fütyörészne... amíg nem tudja van e veszély a közelben, jobban jár ha elrejti magát. Sejti, vagy inkább érzi hogy valaki van a közelben és hamar ki is szúrja Hognaelt. Biztonságos távolban megáll a dzsinntől. Fölméri a kék ruhát és a csukott szemeket, majd ő maga is helyet foglal. Mostanra már nem kíván észrevétlen maradni, de még mindig figyel. Nem tudja kivel áll (vagyis ül) szemben így hát fő az óvatosság.*
-Napos az idő odakint, maga mégis a kőfalak közt keres nyugalmat. Szabad kérdeznem miért? *Rögtön a közepébe... ez az ő stílusa.
Kényelmesen elhelyezkedik az ülőhelyén miközben tekintetével a csarnok falait fürkészi.* Oh, egyébként Ethal a harmadik körből. *Említi meg úgy mellékesen.*

*A dzsinn érkezik meg a Stratégák Csarnokába. Sötétkék ruhát visel, amit fekete öv szab a derekához. Mikor belép, körbepillant.* ~ Üres... ~ *Gondolkodik el, majd hümmög egyet.* ~ Vagy nem is, csak valaki el van rejtőzve... ~ *Néz körbe gyanakvóan, majd tenyerét felemeli, kinyitja, és belefúj. Hirtelen sokkal fényesebb lesz minden, és most körbenéz, hogy tényleg nincsenek-e itt. Mikor elkönyveli magában hogy - valószínűleg - nincsenek, csettint, s a fény kialszik, amit ő gyújtott. Hümmög egy újat, majd egy ülőhelyet keres, és leül rá. Szemét lehunyja, és elmélázik magában, mélyen gondolkodik. Hogy min, az jó kérdés.*

*Választ kapott a démon, s egyben a tegeződés is el lett fogadva, így kissé kelemesebbnek érzia hangulatot Ariel, nem szokott még hozzá a magázódáshoz, eprsze hamarosan majd hozzá kell, hogy szokjon, lévén nem mindednki fog beleegyezni a tegeződésbe, s vannak olyaanok is, akiket életben nem próbálna meg letegezni, amíg az fel nem ajánlja. Ahogy folyika beszélgetés az is kideerül, hogy mely faj tagja Ethal, áme gyelőer Ariel nem szándékozik kifejteni, hogy ő biza a démonként éli életét.* -Áh, megértelek. *Biccecnt jüómaga is a búcsúnál, majd megvárja, míg a sárkány távozik.* ~Hm, fura egy szerzet... De nem tűnik oylannak, aki ok nélkül le fog rohanni.~ *Ítélekezik kicsit Ariel, majd hamarosan ő is távozóra fogja a dolgot, lévén fiatal még az éjszaka, sokat tud tenni ez alatt, így hát elinful az ajtóhoz, az ismételten kinyílik, a férfi kilép azon, majd tovasétál.*

*Látja hogy új ismerőse is ügyesen bánik a szavakkal.*~Úgy látom ide valóban csak azok nyernek bebocsájtást akik megérdemlik.~*Immáron figyelmesen hallgat és folyamatosan Arielt nézi. Nem vándorol el a tekintete, a másik férfi kiállta a próbát. Biztosan több rejtőzik az arca mögött mint amennyit mutat. Miközben figyel néha bólint Ariel szavaira, próbál úgy tűnni mint akit tényleg leköt a beszélgetés.*
-Ó, hát én? Így is, úgy is... tudja. Nem vagyok egy éjszakai bagoly de nem vetem meg a holdfényt sem... Tegeződni? Ha gondolod. *Úgy véli ez közeledést, vagy inkább a szakadék vékonyodását jelenti kettőjük között, de attól még megtartja a kellő távolságot és óvatosságot.* Mi sárkányok változatosak vagyunk... én mindig nyitott vagyok új... társakra. *Jelentőségteljesen tekint a másik férfira. Merész lépésre szánta el magát, de ha ügyesen játszik megéri ez a gyümölcsét. Talán elhitetheti Ariellel (~Különös egy név...~) hogy jobban bízik benne. Nem nézi hülyének a másikat, csak meg mutatja hogyan is mennek nála a dolgok... Mármint azt mutatja hogyan is mehetnek nála a dolgok, ha úgy kívánja.*
-Örültem a találkozásunknak, de ha nem bánja.. bánod, *Biccent egyet.* lassan tovább állnék. Vár rám egy éjszakai repülés. Gondolom még összefutunk. Jó élyszakát... vagy jó ébrenlétet ha már erről van szó. *Újabbat biccent, majd komótos léptekkel elhagyja a Csarnokot. A bejáratból még visszapillant.*~Nem vagy e világi mi?~*Úgy gondolja sok mindent megtudott ezzel a találkával de vállalnia kell a kockáztatásának következményeit.*

*A démon is figyel azért továbbrais, hogy el ne ejtsen oylan információkat, amit nem akar, ám lényegében ez maximum afféle információ lehet, ami fajára utal, a többit nagyjából kiadhatja, elgalábbis ő így gondolja.* -Szerintema zért nem olyan nagy. SOk év áll még előttünk, biztosan lesz idedje önnek is, és nekem is körbe járni mindenfelé. *Vonja meg a vállát, majd a legközelebbi falhoz sétál, s nekitámaszkodik.* -Éjszaka? LEginkább éjszaka vagyok ébren... Nappalmeg éberen alszom, ha érti, mire gondolok. *Folytatja a beszélgetést, s ezúttal ő viszi tovább egy másik vonalon, miután visszakérdezett.* -És ön? Gondolom ön is, eléggé élettel telinek tűnik ilyen tájt is. Amúgy meg mit szólna ahhoz, ha tegeződnénk? VÉleményem szerint, sokkal egyszerűbb lenne úgy az élet, nem gondolja? *Ajánlja fel, s ez nála már egy lépés. Próbálja kielemeznia másik viselkedését, hozzállását a dolgokhoz, s végképp, nem árt, ha beszerez pár ismerőst, s olyanokkalis ismerkedni ekzd, akikkel későbbiekben jóban lesz esetleg. Egy barát jobb, mint egy ellenség a csatában.*

*Fél füllel hallgatja a másik beszámolóját, és közben néha bólogat egy kicsit. Amikor Ariel végez visszafordul hozzá a nézelődésből.*
-Hogy én? Valami ilyesmi... meg tudja kinyújtóztatom a tagjaimat egy kicsit. Soha nem árt az esti séta. *Mondja, közömbösen a választ. Látja hogy a másik igen szűkszavúan bánik az információkkal, hát ő maga is így tesz. Ennek ellenére nem hagyja leállni a beszélgetést, hátha a másik elejt pár morzsát aminek később hasznát veszi.*
-Tudja hogy van ez. Magam is csak nemrég érkeztem és oly hatalmas ez az épület... talán soha életemben nem fogom bejárni az egészet. *Jelentőségteljesen pillant a férfira. Pár másodpercig rajta időzteti borostyán tekintetét. Ariel gondolhatja hogy Ethal össze akarja zavarni, vagy meg akarja téveszteni... Erről szó sincsen. A sárkány egyszerűen hozza a mindennapi formáját. Gyakran átsuhannak futó érzelmek az arcán de ezeknek csak töredéke igazi, vagy jelentős. Ethal már rég megtanulta irányítani magát, még emberibb alakban is, és már sokan vétették hibát ellene: Alábecsülték, kiszámíthatónak hitték vagy csak egyszerűen úgy gondolták Ez a szerencsétlen balfék nem árthat nekem... . Mindannyian túl későn láttak át az álcán.*
-Szeretek éjszaka ébren lenni... maga? *Óvatosan puhatolódzik, lassan de biztosan kívánja elérni a célját.*

*A férfiú végighallgatja a választ, majd csak szimplán biccecent rá, s ismét megszólal.* -Értem. Jómagam is harmadik körös volnék. *Jelenti ki, így már tudhatják, hogy nagyjából egy szinten vannak, még ha más fajhoz is tartoznak. A faja az, amit akkor sem osztott volna meg Ethallal, ha ő megtette volna, ez a dolog eléggé fontos Ariel számára, hogy csak barátai tudhassák. Sőt, talán még azok sem, pontosabban közülük sem mindenki. Fajtársaival esetleg megosztja majd, hogy miféle szerzet is ő, de velük sem biztos. A legbiztonságosabb dolog, ha senkinek sem mondja el, persze ez bizalom kérdése, nah meg persze szintén a bizalomnak lehet könnyedén a jele is, ám ez egy dolog, amit kiérdemelni kell, mert nem terem minden fán.* -Tulajdonképpen csak gondoltam, hogy felmérem a rezidenciát is. Tudja, hogy van ez... Ki kell magam ismernem ezen a helyen, ha itt élek, nemde? *Nem csak arca érzéstelen, ám hangszíne sem nagyon van. Persze, ki lehet hallani jó fülekkel az érzéseket a hangjából, csupán jóval nehezebb. Mindig is próbált titokzatos lenni mások előtt, s ennek a "jutalma" most tér vissza, ennek a formájában. Sosem tudhatja, mikor jön jóla harc hevében, vagy épp csak egy "szópárbajban", ha képes a hangszínén változtatni saját akaratából, kedvére, s ezzel esetelg átverni ellenfelét, vagy épp csak elérni, hogy ne tudhassa az, hogy ő éppen dühvel fog támadni, vagy épp teljes higgadtsággal. Persze, attól még messze jár, hogy ezt a dolgot teljesen elsajátítsa, ám jó úton halad felé.* -És maga? Esetleg ön is csak körbenéz? *Teszi fela kérdést, majd pár lépéssel beljebb halad, s körbetekint. Arca kisebb mosolyra húzódik, de nem az az örömteli mosoly, inkább csak egy odaerőltetett.*

*A nyíló ajtó hangjára megáll, majd komótosan a bejárat felé fordul. Végigméri az érkezőt és komótosan elindul felé. A köszöntést hallván ő maga is üdvözli a másikat, akivel még nem találkozott ezelőtt. Senkivel nem találkozott még ezelőtt a felettesén kívül...*
-Szép jó estét önnek is. *Mondja egy kis túljátszással és fejhajtással megtoldva.*~Hmm... talán egy vámpír? Nem... hát persze...!~ A nevem Ethal. Úgy hiszem még nem találkoztunk. Harmadik kör, és amint látja, *széttárja maga előtt a kezeit, úgymond mutatva a termet* én is a Sötétség Stratégái közé tartozom, mint feltételezem maga is. *Meg áll egy biztonságos két méterre a másik előtt és onnan vizsgálja. Bár elvileg szövetségessel, sőt társsal áll szemben (hacsak nem felettessel) soha nem lehet elég óvatos a sárkány csak a saját fajtájával.* Mi járatban errefelé? *Töri meg a pár másodperces csöndet és visszafordul a terem bámulásához. Nem tudja kivel áll szemben, ha véletlenül fölötte állna Ariel, majd figyelmet szentel neki ha ezt ki is jelenti. Néha lép egyet-kettőt de mindig a másik férfi közelében marad.*

*Egy újabb sötétségben szolgáló alak lép be. Haja éjfekete, ruházata vérvörös, s kissé szokatlan viselet, sem ember, sem más lény nems zokott ilyesmit hordani. A ruházat alakja pont, mintha pikkelyekből állna össze, ám ez ténylegesen csak a ruházat. Sok lény jár errefelé mióta a hely megnyílt, s akad köztük olyan is, kinek talán ténylegesen pikkelyes a teste, Ariel nem tudja ezt még, friss hús, mint a legtöbben. Haja hosszú, átlagban hátának közepéig ér, elől, hátul s oldalt is lóg neki, ám mégsem zavarja őt semmiben, a haja nem korlátozza sem mozgásban, sem másban. Halk, koppanó hangok jelzik közeledtét, nem is törekszik arra, hogy halkan járjon, feleslegesnek találja. AZ ajtó már kinyílt, még tartja kezével, s beljebb lép, majd bezárja maga után a folyosóról nyíló átjárót. Bent nem sokan vannak, csupán egyetlen ember, mit ember, lény van bent. Ariel mindennemű érzés nélküli arccal lép közelebb hozzá, még nem találkozott vele azelőtt.*
-Üdvözlet. *Szólal meg lágy, ám mégis mély hangzású hangon.* -Ariel vagyok. *Mutatkozik be, majd elcsöndesül, várja, hogy társa is megtegye eme lépést, esetleg többet is kifejtsen magáról, s ezesetben esetleg ő is megteszi. Nem bízik azonnal másokban, épp ezért nem mondta el egyből sem rangját, sem azt, hogy mely fajból származik, hiszen ez, amenyniben esetleg ellenfélként kell a jövőben tekintenie szemben álló egyénre, még előnyére is várhat. Persze, mindez csupán a másik sötétségbeli stratégától függ, s a hozzáállásától.*

*Az ajtó halkan nyílik amint belép egy férfi. Magas - ám nem nyurga! -, kecses járású. Egy méregzöld-vörös köpenyt visel, alatta ugyan ilyen színben pompázó köntös takarja. Nyújthatna egészen művészi képet az alak, feltéve hogy csak nyaktól lefelé nézzük. Kicsit borzolt, alig vállig érő haja alól hegyes fülek merednek elő, borostyánszín szemei nyugtalanítóan pásztázzák a csarnokot. Az arca inkább hasonlít első pillantásra egy srácéhoz mint egy férfiéhoz de e mögött ott lapulnak egy elszánt férfi vonásai.*~Milyen üres itt minden... lépten-nyomon senkibe botlok...~*Morfondírozik magában. Csak a cipőinek tompa puffanásai vernek egy kis vízhangot az egyébként üres csarnokban. Elmélyülve tanulmányozza a falakat mintha valami iszonyat érdekeset látna, valójában viszont a repülésen jár az esze... Mert Ethal (mivel hogy így hívják az ifiút.. vagy öreget, ki tudja...) igen is képes a repülésre, de most emberi alakjába kényszerülve meg kell elégednie a lábaival. Két kis gyenge lábbal. Nem mintha problémája lenne ezzel az alakkal, sőt a többi sárkánnyal ellentétben szeret is így járni-kelni de néha illik megmozgatni a szárnyait is. Hiába gyakorol nap mint nap, és edzi magát, ez mit sem ér ha nem repülhet.*

Stratégák Csarnoka

A Sötétség főhadiszállása. Hatalmas, ovális terem. Fekete falai enyhén befelé dőlnek, a padlót sötét kövekkel rakták ki. A nyomasztó környezetet apró, gömbök világítják be, amelyek mindig a belépő mögé szegődve varázsolnak kék fényt az árnyak helyére. Amikor nincs feladatuk, egyszerűen fejmagasság fölött nyújtanak halvány derengést. Ezek a mágikus teremtmények engedelmeskednek a Sötétség összes tagjának, így ha azok kívánják árnyékba borítják őket vagy fénytengerrel árasztják el a termet.
A csarnoknak három bejárata van. Három masszív ajtó amely csak azok számára nyílik meg akik érdemesek a belépésre. Előttük éjjel-nappal szüntelenül egy-egy Fürkész- és Harci démon strázsál hogy jelenthesse és elpusztíthassa a hívatlan vendégeket.
A terem közepén lüktető pentagramma áll, közepén egy üveg asztallal. Ez a hely szolgál a különféle műveletek koordinálására. Aktiválására, az asztal felszíne valóságos maketté, illúzióvá válik. Bármilyen helyet képes megjeleníteni ahol a használója járt, amit látott. Normális esetben csak álló illúziót kapnak a stratégák de ha van állandó összeköttetésük a helyszínnel akár csaták menetét is végigkövethetik. Megfigyelhetnek bármit ami nincs komolyabb mágikus védelem alat.
A pentagramma továbbá fölerősít minden a teremben fojtatott telepatikus mágiát így könnyű akár távoli helyekkel is kommunikációt fojtatni.
A csarnok maradékát két részre oszthatjuk. Az első, a körterem háromnegyede, (itt találhatók az ajtók,) amelyben a fal mentén székek, és a köbe süllyesztett polcok kaptak helyet. Itt lehet megbeszéléseket és felkészülést fojtatni, vagy akár egy kis pihenésre is szakíthat időt az erre járó.
A második rész egy kör emelvény. Az ovális alakú terem egyik végében található, a faltól majdnem a Központig terül el. Ha föl lépünk a pár lépcsőn ami ide vezet föl a fénygömbök halványabbra fogják fényüket és a kékből bordóba színeződnek. Ez az a hely ami idézésekre és különböző praktikák végrehajtására lett megalkotva: A padlót előre elkészített pentagrammok vésetei, és újaknak előkészített, simára csiszolt kőlapok borítják. Maga az emelvény is egy Őrző Varázskörrel van körbevéve így semmilyen kívánatlan teremtmény nem juthat ki belőle. A magas plafonról örökké égő lámpás lóg alá, bármikor készen áll, hogy a lángjánál meggyújtsák az esetleges idézéshez szükséges gyertyákat, vagy hogy fényt biztosítson a precíz rajzolatok elkészítéséhez.

» Nirvana Heavenly rezidenciája
» Gildartz és Kyavi rezidenciája
» Elise Dupont, iskolatitkár rezidenciája
» Harc rezidenciája-
» A Védelem Rezidenciája - Csapdák, trükkök terme

A sötétség rezidenciája - Stratégák Csarnoka

A sötétség rezidenciája - Stratégák Csarnoka

Similar topics

Similar topics